Az egy héttel ezelőtti Queen-albumos top 10 sikerén felbuzdulva ismét egy alapzenekar lemezeit veszem górcső alá. Igazság szerint későbbre szántam őket, de ha már ennyire bejött a Királynő zenekara, miért ne lehetne garantált telitalálat a Fab Four is, nem igaz?!
Persze lehet velem vitatkozni, és azt is jól tudom, hogy létezik jó pár Beatles-albumot rangsoroló lista. Ezeken a dobogós helyeket általában a Revolver - Sgt. Pepper - White Album trió foglalja el, de előkelő helyen szerepel még az Abbey Road is. Méltatlanul alul értékeltnek tartom egyébként a Let It Be-t, ami a csapat utolsó stúdiókiadványa volt, habár már a klasszikus borítós Abbey Road előtt elkészült. Talán pont a háttérbe szorulása miatt került nálam elég szép helyre. Három korong maradt le mindössze a listáról: a második, With The Beatles címre hallgató lemez, valamint a Magical Mystery Tour és a Yellow Submarine - azt hiszem, utóbbi kettő valamilyen szinten még joggal is. Valószínűleg nem ez a lista lesz az első, ahol egy '+1' is szerepelni fog... Jó olvasást és szórakozást kívánok!
10. Beatles For Sale (1964)
A zenekar negyedik albumát 1964. decemberében adták ki, közel fél évvel a rendkívül sikeres A Hard Day's Night után. Viszonylag nagy kontrasztot képez elődjével, hiszen a csillogás és siker után a sötétség, komorság határozta meg az Eladó korongot. A stúdiómunkáktól és folyamatos koncertektől kimerült zenekar aktuális korongján ismét hallható volt néhány feldolgozás, csak úgy, mint a korábbiak bármelyikén (leszámítva persze a Hard Day's Night filmzenét). Rájuk jellemző módon ezek a felvételek minőségükben elérik, sőt bizonyos esetekben meg is haladják az eredeti verziók minőségét - élő fellépéseken is rendre játszották ezeket a dalokat. A saját dalok közül mindenképpen kiemelkedik a nyitó hármas, (No Reply - I'm a Loser - Baby's In Black) melyre szokás "A Lennon-trilógia"-ként is utalni, hiszen ő volt a számok elsődleges szerzője.
Számos egyéb kiemelkedő dal található a lemezen, és habár a közönség jól fogadta a dalcsokrot, alkotóik nem voltak maradéktalanul elégedettek. Tény, hogy található 1-2 töltelékszám a korongon, mégsem törhetünk pálcát a zenekar felett, teljességgel elnézhető némi tévedés a hatalmas hajtás közepette.
Az 1964-es év kiemelkedően fontos volt a Nagy Négyes történetében, hiszen az ún. "beatlemánia" ekkoriban volt a csúcsán, sőt az egyesült államokbeli fellépéseik hatására példátlanul megnőtt a lemezeik eladásának száma is. 21 hónapon belül ez már a 4. lemezük volt, nem csoda hát, hogy meglehetősen kimerültek... Habár ez valamilyen szinten visszatükröződött a lemezen, a mű a megjelenéstől számított 46 héten keresztül tartózkodott a slágerlistán, letaszítva elődjét az első helyről, amin hét hétig tanyázott.
Legnagyobb slágerek: No Reply, I'm a Loser, Baby's In Black, I'll Follow The Sun, Eight Days a Week, Every Little Thing
Szerintem a legjobb dalok: pont ezek, de főként a Baby's In Black - Eight Days a Week - Every Little Thing hármas. (Ezek a kis kiegészítések a későbbiekben a leírásokba lesznek involválva.)
9. Please Please Me (1963)
Az első nemzetközi sláger adta az első nagylemez címét, mely 1963 márciusában jelent meg. A korongon 8:6 arányban foglalnak helyet a saját dalok, illetve a feldolgozások, melyek akkoriban még szerves részét képezték mind a nagylemezeknek, mind pedig a koncerteknek. Ezek közül a Boys valamint a Twist and Shout váltak a legismertebbekké és legsikeresebbekké, utóbbit talán rengetegen úgy ismerik, mintha az a Beatles saját száma lenne, pedig nem az, a The Isley Brothers 1962-es felvételéről van szó.
A többi feldolgozás között akadnak jobban és kevésbé jól sikerültek is, sőt olyan is, amit a banda nem kedvelt annyira, (A Taste of Honey) mégis a saját dalok teszik különösen kiemelkedővé ezt a lemezt - pont ezért szerepel ezen a helyen. Olyan korai klasszikusok sorakoznak itt, mint az I Saw Her Standing There, a Love Me Do, a P.S. I Love You, és a Please Please Me. A legnagyobb slágerek és kedvenc dalaim ennyiben ki is merülnek... igazából, ha ezek nem lennének, valószínűleg hátrébb sorolnám a ranglistán, de annyira azért nem rossz album, egyes részei kimondottan hangulatosak és üdítőek, míg mások lassúak és borultabbak, azért mégsem rossz szájízzel veszi ki a korongot az ember a lejátszóból, esetleg még rá is nyom még egyszer a 'play' gombra, hogy felidézze az emlékezetesebb pillanatokat. Érdemes meghallgatni, karöltve a korabeli kislemezekkel, pl. az I Want To Hold Your Hand című szintén klasszikussá érett dallal.
8. Help! (1965)
A zenekar második mozifilmjének zenéjét képező album 1965 augusztusában jelent meg, és ezen található a zenekar (és a világ) egyik legismertebb dala, a Yesterday. A korong 14 dalából 7 el is hangzik az azonos című mozifilmben, melynek munkacíme Eight Arms To Hold You volt, a cselekménye pedig egy, Ringo ujjáról levehetetlen gyűrű körül bonyolódik.
Ez a lemez fordulópontot jelentett a zenekar életében a 'beatlemánia' háttérbeszorulása és a koncentráltabb munka megjelenése miatt. Ezen a korongon is jobbnál jobb dalok sorakoznak: a nyitó és egyben címadó Help!, The Night Before, You're Going To Lose That Girl, Ticket To Ride, Tell Me What You See, I've Just Seen a Face, valamint a Yesterday.
Ez végül is csak szimplán egy jó album, felesleges is pocsékolni a szót, viszont annál érdemesebb megnézni a remek filmet! Sajnos magyar szinkronos, de akit érdekel angolul, nyugodtan keresse meg, megéri! :)
7. Abbey Road (1969)
Úgy érzem, nem kis felzúdulást fog kiváltani ennek a szinte minden rajongó és kritikus által felmagasztalt albumnak a kicsit sem előkelőnek nevezhető helye. (A Minden idők 500 legjobb albuma listán egyébként a 14. helyen szerepel.) De mivel a címben ott szerepel a nagyon is fontos, 'szerintem' szócska, ezért vállalom a következményeket! A 47 perc hosszúságú, két oldalas korong első oldala külön dalokból áll, míg a második oldal dalai egy hosszú egyveleggé állnak össze. Habár a borítón nem jelölik meg, hogy hol kezdődik és fejeződik be a medley, a legközelebb az alábbi dalcímek állnak a teljes csokorhoz:
- You never give me your money
- Sun King
- Mean mr. Mustard
- Polythene Pam
- She came in through the bathroom window
- Golden slumbers
- Carry that weight
- The end
Az albumnál talán csak a borítója híresebb, melynek első oldala gyászmenetet ábrázol: „John megy elöl, a Prédikátor, utána Ringo, a Sírásó, őt követi Paul, a Megboldogult, végül a sort George, a Gyászoló zárja.” (forrás: Molnár Imre-Molnár Gábor: Halhatatlan Beatles.)
Véleményem szerint ez egy rendkívül összetett és nehezen befogadható album (akárcsak a Let It Be), amit jól mutat az, hogy csupán 1-2 kiemelkedő, slágeresebb dal található rajta, kedvencem is igazán kevés akad rajta. Ezek: Come Together, Oh! Darling, Here Comes The Sun.
Mint már mondtam, nehéz anyag, de lehet, hogy más nem így gondolja. Na, de majd megpróbálom "jóra hallgatni"...! ;)
6. Rubber Soul (1965)
Az 1965-ben megjelent, és mindössze 7 hét alatt rögzített albummal azért kellett annyira sietni, hogy időben kikerülhessen a karácsonyi vásárra. A Rolling Stone magazin által (a híres 500-as listán) 5. helyre sorolt album a Help!-et követte, és mind kritikailag, mind pedig kereskedelmileg sikeres volt.
Ez volt az első olyan lemez, amire már minden dalt a zenekar tagjai írtak, és ebben az időszakban fordultak el egy amolyan pszichedelikusabb, progresszívebb irányba, mely aztán éveken át elkísérte őket. Az eredeti hangzásukhoz képest művészileg sokat fejlődtek, sőt új hangszert (szitár) is használtak a dalokban, de tisztán kivehető olyan kortárs hatása is, mint Bob Dylan.
A For Sale albumhoz hasonlóan sokat, egészen pontosan 42 hetet töltött a brit slágerlistán, karácsonyra pedig átvette a Help! első helyét, melyet két hónapon keresztül tudott tartani. Igazi könnyűzenei klasszikus, amolyan mérföldkőnek is tekinthető, csak úgy, mint a Beach Boys Pet Sounds című alkotása.
Nagyobb slágerek, illetve kiemelkedő dalok nem igazán kötődnek hozzá, szerintem egyben érdemes végighallgatni, bolondság lenne elkülöníteni a jobbnál jobb számokat!
5. Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (1966)
A "Klasszikus albumok" rovat első szereplője ez az idén 50 éves album volt, és mivel ott minden fontosabb (és kevésbé fontos) dolgot, tudnivalót leírtam róla, ezért ajánlom azt a cikket elolvasni.
4. Revolver (1966)
Ha nem lenne akkora kedvencem a Let It Be, akkor valószínűleg harmadik lenne ez a lenez, melyet a legtöbben a korszak, a zenekar és minden idők egyik legjobb lemezének tartanak. Nem hiába, hiszen a poptörténet legnagyszerűbb zenekarának tagjai egyszerre jutottak művészi teljesítményük csúcsára. Olyan remekművek kaptak helyet az 1966-ban megjelent korongon, mint a Taxman, az Eleanor Rigby, az I'm Only Sleeping, a Yellow Submarine vagy a Doctor Robert, hogy csak a legemlékezetesebb, legnagyobb slágereket (és a személyes kedvenceimet) említsem.
Többet nagyon nem is érdemes róla beszélni, csupán átadni magunkat a hallgatás élvezetének!
Most pedig ismerjük meg a dobogó résztvevőit. Aki egy kicsit is behatóbban ismeri a zenekar lemezeit, sejtheti, hogy melyek következnek, de akár azt is, hogy melyik lesz az első... ;)
3. Let It Be (1970)
Az egyik legnagyobb Beatles-slágert tartalmazó lemez talán a legnagyobb személyes kedvencem. Egyesek szerint egy kupac sz@r, én mégis szeretem, talán pont a negatív vélemények, a túlzott alulértékeltsége miatt. Sokan a rajongók közül is inkább az Abbey Road-ot, mintsem ezt tartják a zenekar búcsúlemezének, hattyúdalának, hiszen az 1970. május 8-án megjelent Úgy legyen! már a zenekar feloszlásának bejelentése után egy hónappal jelent meg.
Rendkívül hosszas előkészítői munka előzte meg a megjelenését. Eredeti címe Get Back lett volna, így akartak visszatérni a gyökerekhez. Leginkább Paul vágyott arra, hogy újra koncertezzenek, ám a többiek nem lelkesedtek az ötletért. Elhatározták, hogy mindenféle extra megoldás, rájátszás nélkül, élőben veszik fel az albumot - úgy, mint régen. Ennek nyomatékául az album borítóterve szolgált, mely aztán később egy válogatáskorongnak képezte címlapját.
A Get Back nyers változatának nagy része később a Let It Be-re is felkerült, majd egy második verziót elkészítése után inkább kiadták az Abbey Road-ot, melyet időközben vettek fel. Egy harmadik változatot követően végre elkészült a Let It Be, mely végül 12 számot tartalmazott, köztük két rövidebb szösszenetet és számos jobbnál jobb dalt.
Engedtessék meg, hogy bemutassam a kedvenc dalaimat: Dig a Pony, Across The Universe, I Me Mine, Let It Be, One After 909, The Long and Winding Road, For You Blue, Get Back - tehát, szinte az összes.
2. A Hard Day's Night (1964)
Rövid és lényegre törő leszek: a zenekar rock 'n' roll korszakának talán utolsó igazi alkotása ez a fél órás korong, melynek első oldala teljes egészében szerepel ilyen-olyan formában az azonos című vígjátékfilmben, melynek főszerepében - a Help!-hez hasonlóan - a zenekar tagjai láthatóak. Igazi slágerkavalkád hallható rajta a címadótól kezdve az I Should Have Known Better-en át a Can't Buy Me Love-ig, de a többi dal is egytől egyig hibátlan és szerethető, véleményem szerint ez a lemez a banda legkorábbi korszakának csúcsteljesítménye, igazi klasszikus!
1. The Beatles (White Album)
Ami a Metallicának a Fekete Album, az a Beatles-nek a Fehér. Minimum. Tudom, hogy hülyeség összehasonlítani a két zenekart bármely szempontból is, csak úgy eszembe jutott ez a kis párhuzam...
Az Amerikai Egyesült Államokban (jelentsen ez a kifejezés manapság bármit is...) ez a csapat legtöbbször eladott albuma, (19-szeres platinalemez) ugyanitt pedig minden idők kilencedik legkelendőbb albuma. Ezen a dupla albumon mind a négy zenész megmutatta egyéni dalszerzői képességeit és későbbi szólóalbumaik stílusát.
Játékideje több, mint másfél óra, leghosszabb tétele pedig a Revolution 9, mely John Lennon műve. Az olyan slágerek, valamint klasszikusok miatt emlékezetes ez a lemez, mint a Back In The USSR, az Ob-La-Di, Ob-La-Da, a While My Guitar Gently Weeps, a Martha My Dear, vagy az I Will, a Birthday, a Helter Skelter, esetleg a Cry Baby Cry. Nekem személy szerint nagyon bejön még a rendkívül hosszú és furcsa című Everybody's Got Something To Hide Except Me And My Monkey is.
Egyébként az album megjelenésének idejében látott napvilágot kislemezen egy időtlen klasszikus, a Hey Jude is.
+1: Past Masters (válogatás)
Említettem, hogy lesz egy ilyen is. Ez a dupla lemez az együttes nagylemezen meg nem jelent, illetve legsikeresebb dalait tartalmazza. A számok gyűjtését Mark Lewisohn végezte, és a két korong olyan különlegességeket vonultat fel, mint két német nyelvű kislemez dal (a She Loves You és az I Want To Hold Your Hand német verziói), különböző dalok egyéb kislemez-verziói, a Long Tall Sally EP, és persze a nagylemezeken helyet nem kapott dalok. Aki egy kicsit szeretne jobban megismerkedni a zenekar munkásságával, esetleg egy pazar dalgyűjteményt hallani tőlük, ennek a két korongnak segítségével megteheti! :)
