Hosszas kihagyás után újra itt egy tízes lista, melyben ezúttal az általam legjobbnak tartott magyar rockdalokat gyűjtöttem össze. A válogatás tulajdonképpen a hetvenes évektől egészen az ezredfordulóig tartó időszakra koncentrálódott (egy kivétellel), azonban a hely szűkössége miatt alaposan fel kellett borítanom az eltervezett koncepciót. Legnagyobb sajnálatomra rengeteg zenekar és dal maradt ki (nincs például Tankcsapda sem, akármennyire szerettem volna legalább egy dalukat itt látni...) viszont bízom benne, hogy még a legtapasztaltabbak is találnak igazi meglepetéseket, csemegéket a felsorolásban. Joggal merül fel a kérdés: hol marad az Ossian és A rock katonái? Nyugi, lesz majd olyan lista is...

10. Hooligans: Legyen valami (2003, újra felvett verzió: 2017)

"A Hooligans egy magyar pop/rock-együttes. A zenekari tagok zord megjelenésével (vad külső, tetoválások, piercingek) ellentétben zenéjükben gyakori motívumként szerepel a szerelem, a nők bálványozása, a hedonizmus." (Wikipédia)

Azt hiszem, ha Puzsér Róbert lennék (aki szerint a második legalávalóbb magyar zenekar a Hooligans), most nyugodt szívvel dobálhatnám a keresetlen szavakat a csapattal kapcsolatban, de valamiért nem érzem szükségét ennek. Hogy miért is? Endi, Tibi és Csipa 16 éves koruk óta zenélnek együtt, katonaságukat követően pedig a későbbiekben még előkerülő Dance zenekart erősítették, az Ördög vagy angyal című lemezen például már ők játszottak. A Hooligans 1996-ban alakult, 2003-ban pedig sikerült berobbanniuk a mainstreambe is negyedik, Szenzáció! című albumukkal. Az erről kiválasztott három dalnak (Játszom, Királylány, Legyen valami) köszönhetően az is megismerte őket, aki addig még csak hallani sem halott róluk.

Igazándiból a nemrég megjelent, jubileumi dupla válogatás albumon szereplő verziót választottam ebből a dalból, mivel az eredeti - legalábbis szerintem - nem annyira kifejező, mint ez a teljes mértékben újrarögzített verzió. Ebben domborodik ki igazán a dal minden előnye: könnyen fülbe mászó, jellegzetes a dallamvilág és az énektéma, akárcsak a helyenként megmosolyogtató, de cseppet sem suta kifejezésekkel, szófordulatokkal operáló szöveg.

9. Sing-Sing: Nehéz lehet hősnek lenni (1990)

A '90-es években rendkívül népszerű, klasszikus Sing-Sing felállás akármelyik dala szerepelhetne most itt a legismertebbek közül, én mégis az elődnek számító Magazin zenekar idejében készült (akkor még Katonák címen futó) tételt választottam. Minden bizonnyal sokan szeretik még a mai napig is az Abaházi-testvérek nevével fémjelzett csapatot, ami napjainkban is aktív (2013 óta), a frontemberi pozíciót pedig az Irigy Hónaljmirigyből ismert Sipos Tamás tölti be. A további tagok: Csarnoki Antal, Váry Zoltán, Boros Péter, Lévai Hangyássy László.

8. Edda Művek: Mi vagyunk a rock (1989)

Azt hiszem, ezt a dalt nem kell különösebben magyarázni. Az 1989-ben megjelent, 8. EDDA-album már merőben különbözött a korábbiaktól, köszönhetően az újszerű zenei megoldásoknak, illetve a politikai töltetű, aktuális szövegeknek. A Mi vagyunk a rock egy valódi himnusz, fényéből pedig semmit nem vesztett az elmúlt közel 3 évtizedben.

7. Lord: Tombolhat a szél (1988)

Az egyik legmeghatározóbb magyar rockzenekar számomra a szombathelyi Lord. A tavaly 45 éves jubileumát ünneplő zenekar első Magyarországon megjelent albuma telis-tele van jobbnál jobb, klasszikusabbnál klasszikusabb darabokkal, nálam azonban mindig is az alábbi, ars poeticának is beillő darab lesz az úgynevezett "örök kedvenc". A tavaly megjelent új stúdióalbumon is akad pár olyan tétel, ami az évek előrehaladtával ebbe a státuszba emelkedhet.

6. Dance: Sírig tartsd a szád (1990)

Megkockáztatom, hogy a rövid életű zenekar Love Commando című alkotása az egyik legmeghatározóbb Magyarországon kiadott hangzóanyag. A magyar, illetve angol nyelvű nótákat tartalmazó mérföldkő legemlékezetesebb tétele kétségkívül ez a húzós, lehengerlő énekesi teljesítménnyel rendelkező dal, ami - az összes többi, a lemezen szereplővel együtt - igazán megérdemelne egy alaposabb tisztítást és különleges CD-kiadást.

5. Szfinx: Vad játszma (1993)

Talán szélesebb körben nem annyira ismert a dallamos heavy metalt játszó, '90-es években működő debreceni zenekar, amelynek a jelenlegi P. Box / Omen-torok Koroknai Árpád volt a frontembere. Fennállásuk során két albumuk jelent meg kazettán, melyet 2 évvel ezelőtt a Hammer Records egységes csomagolásban, némi bónusz matériával együtt újra kiadott. Sajnálatos módon nem váltak annyira népszerűvé köszönhetően az akkoriban lejátszódó változásoknak nemcsak a rockzenében, hanem az egész zeneiparban. Az viszont tény, hogy első hangzóanyaguk címadó dala joggal lehetett volna korszakos rockhimnusz. Ez egy minden tekintetben húzós és erős dal, ajánlom minden izgalmasra vágyó hallgató figyelmébe!

4. P. Mobil: Rocktóber (1984)

A mára alaposan megszelídült Fekete Bárányok egyikének talán legismertebb és legnépszerűbb dala a Kétforintos mellett ez. Kétségkívül a magyar rocktörténet alapköve, ahogy az egész Honfoglalás lemez is. Különösebb magyarázatot nem érdemel a szerepeltetése, talán csak annyit jegyeznék meg, hogy a korai Mobil-dalok közül meglehetősen nehéz volt kiválasztani az igazán ideillőt, hiszen a Miskolc épp annyira helytálló lenne, mint az Örökmozgó.

3. Bikini: Ne legyek áruló (1988)

A Bikini együttes létrejöttének története meglehetősen érdekes: az úgynevezett, Nagy Feró fémjelezte ős-Bikiniből alakult csapat 1985-ben megjelent első albuma D. Nagy Lajos énekessel még nem volt olyan átütő siker, azonban az 1987-es Mondd el már mindent felülmúlt, erre pedig a '88-as Ha volna még időm pakolt rá (nem csak) egy lapáttal. Nehéz olyan dalt említeni erről az albumról, ami szégyent vallott volna. A mai napig emlékezetes tételek közé tartozik a Széles, tágas, a Katica II. vagy éppen az ultrasikeres Legyek jó. Az egész tracklistát mégsem sorolhatom fel... Az általam kiemelt dal mégis ez az esszenciális csoda, ami a mai napig kirobbanthatatlan darabja az együttes koncertprogramjának. Hihetetlen, de több Bikini-dallal együtt a mai napig megállja helyét...

2. Karthago: Az áruló (1981)

Egyáltalán nem direkt került egymás mellé két árulós dal, valamiért éppen így jött ki a lépés. Érdekes módon meglehetősen kevesen emlékeznek arra, hogy a Karthago zenekar is létezik, ráadásul a mai napig aktív. Ez talán azért van, mert a legutóbbi albumuk közel egy évtizede jelent meg? Előfordulhat, az viszont biztos, hogy első korongjuk legidőtállóbb tétele ez a rajongók által nagyon is kedvelt dal, melynek igazi kulcsa Takáts Tamás lehengerlő énekesi teljesítménye és maga a zene komplexitása.

1. LGT: Embertelen dal (1980)

A legjobb magyar rocklemezek egyike a magyar Pink Floyd: The Wall, azaz a négy oldalra osztott Loksi, mely az LGT 1980-as remekműve. Azelőtt és azóta senki nem készített ilyen monumentális és lehengerlő könnyűzenei anyagot hazánkban, ez kétségtelen. Ebben a hat és fél percben benne van minden, amiért lehet és érdemes szeretni mind az LGT-t, mind a magyar (rock)zenét. Azt hiszem, az alkotók kiemelésétől sem tekinthetek el; akiknek ezt a mesterművet köszönhetjük: Presser Gábor – Somló Tamás – Sztevanovity Dusán.