Basildon egy harmincas éveiben járó, kiábrándult, mocskos szájú nihilista. Meggyőződése, hogy minden idea és erkölcs, amelyhez az emberek valaha is igazodtak, a világvallásoktól a címlaplányokig, puszta médiahazugság. Ám esze ágában sincs lázadni ez ellen, a legtöbb, amit tehet, hogy ebből hozza ki önmaga számára a lehető legjobbat. Amíg még tükörbe tud nézni. A Céges blog azonban nem a reklámszakmáról vagy a közösségi médiáról akar beszélni, ez csak a keretéül szolgál a cselekménynek. A blogíró-elbeszélő Basildon környezetét és saját magát is analizálva próbálja megtalálni a helyét a világban, amely bár kétségtelenül létezik, csak épp mintha minden egyes alkotóeleme volna hazugság.
Hanula Zsolt Péter neve nem lehet ismeretlen azok számára, akik követik a kortárs magyar irodalmat. Első könyve még 2013-ban jelent meg, A fiúk nem sírnak címmel, nemrég pedig Céges blog című, egyedülálló és minden formabontó regényével jelentkezett a cinikus humoráról ismert író. Amikor a szerző blogján található, amolyan kedvcsinálóként szolgáló fejezeteket elolvastam, egyből az Amerikai pszicho világa ugrott be, szinte láttam magam előtt, ahogy Christian Bale elégedett arccal sétálgat, miközben fülében az I'm Walking on Sunshine szól. Az egyes szám első személyben írott (hiszen ez egy blog!) könyv dumája is hasonló, mint Bret Easton Ellis művének, azonban minden szavából árad valami keserűség, amit csak mi, magyarok - akik ebben élünk - érezhetünk át igazán. Amellett, hogy rendkívül olvasmányos ez a 125 oldalnyi történet, kíméletlen kritikát fogalmaz meg a közösségi oldalak világától kezdve az online marketing hiénáin át magáról az életről is, amiben mindannyian tanácstalanul vergődünk, nem tudva mi vár ránk a következő pillanatban.
Kubrick egyszer azt mondta, „Miután felismerjük, hogy nincs értelmezhető, végső cél, és hogy létezésünk a végtelen sok csillag között jelentéktelen, és semmi nyoma nem marad, mi, akiket sajátos érzékenységünk arra kényszerít, hogy ilyen perspektívából szemléljünk az életünket, könnyedén arra juthatunk, hogy felesleges minden erkölcs és érték.” Persze ki nem szarja le, mit mondott Kubrick.
- így indul a regény, amitől először azt vártam, hogy - amolyan blog lévén - majd in medias res kezdéssel, rögtön belevág a közepébe és a főszereplő, valamint az őt körülvevők történetét majd csak később, úgy is mondhatnám: amerikai módra ismerjük majd meg, de ez nem így van.
Hanula Zsolt Péter (forrás: nowmagazin.hu)
Ez a mű mindenképpen izgalmas vállalkozásnak tekinthető, hiszen „fejezetei” először még rendes blogbejegyzés formában léteztek, ám idővel ezek lekerültek az oldalról és csak néhány maradt ott kedvcsinálónak. Aki hozzám hasonlóan ezeket olvasta először, nem számít arra, hogyan is indul pontosan a tizennyolc éven felülieknek szóló regény. Az író ugyanis pornós múltját is felhasználva (ami tulajdonképpen csak átmeneti, filmvágásos munka volt és csupán derékig merült el benne) írta meg a Céges blogot, a történet elején kapásból megismerünk két szereplőt, Anitát és Líviuszt. Az egyébként kitűnő bevezetés nem biztos, hogy mindenkit ráhangol majd az olvasásra, de ebben az esetben azt tudom javasolni, ne ítélj elsőre! A régebben pornófilmes munkákból élő pár gyermekének keresztelőjén főhősünk megismerkedik Kováccsal, aki odaadja neki névjegyét és végül abban maradnak, hogy Basildon a következő héten felhívja, amennyiben érdekli egy állás. Ezt követően aztán nyakig merülünk a céges életbe – hatalmas igazságok és igazságtalanságok, kendőzetlen valóság, szépségek és buktatók, melyek közül utóbbiakból van több.
Megismerhetjük a senior consultant munkatársait, a multicégek napi tevékenységeit és természetesen a megrendelőket, akiknek sokaságából elbeszélőnknek sikerül kicsit közelebbi kapcsolatba is kerülnie egy hölggyel, ezek után pedig beköszönt hozzá a magánéleti válság. Az élet persze folyamatosan pörög, a kollégák jártatják szájukat, Basildon pedig kénytelen hitelt felvenni (ám kérelmét elutasítják) és még egy emberjogi fesztivált is meg kell szervezni… Akik kedvelik a spoilereket, azoknak elárulom, hogy főhősünket a történet végére kirúgják és kissé még a pánikhangulat is eluralkodik rajta. Nem kimondottan a már említett Amerikai pszicho a könyv, ez viszont semmiképpen nem hátrány. A 18+-os tartalomra éhesek érjék be nyugodtan a pornós múltra vonatkozó részekkel és a szexuális fantáziálásokkal…
Ha ez a könyv elkezd villámsebességgel terjedni és mondjuk már százan, teszem azt ötszázan elolvassák, garantálom, hogy legtöbb mondatát mindenhol idézni fogják. Biztosan lesz, akinek majd az életről való kíméletlen és csontig hatoló, tökéletes pontossággal megfogalmazott elmélkedés jön majd be, míg mások magukra ismernek a céges élet buktatóiban, de nem tartom kizártnak azt sem, hogy a Basildon és Ferenc atya között lezajlott pódiumbeszélgetés még ki fogja magát nőni - az a rész hatalmas telitalálat; amellett, hogy nem egyszer nevet fel közben az ember, hallva és látva maga előtt ezt a teljességgel hiteles szituációt, mélyen magában azért el is gondolkodik, az pedig néha bizony nem árt. Hatalmas kár, hogy fizikai formában nem létezik ez a könyv, garantáltan kultműként végezné, ebben biztos vagyok.
Pozitívumok: csupán 125 oldal, néhány nap alatt elolvasható, életszerű és életszagú, kortárs, magyar.
Negatívumok: címe ellenére nem kimondottan szokványos blogforma, nincsenek fejezetcímek, helyenként furcsa szövegtagolás.
Értékelés: mivel a moly.hu-n öt csillagos értékelési rendszer van, itt a könyvajánlóknál ezentúl én is ezt fogom használni. Azt hiszem, nem árulok zsákbamacskát, ha elmondom, nálam ez a könyv öt csillagos. Le a kalappal! Egyébként a Molyon 26 olyan részletet, idézetet gyűjtöttem ki a könyvből, ami nekem nagyon tetszett valamiért - olvassátok el őket ITT!
*****
Ha felkeltette érdeklődésedet a könyv, az alábbi oldalak valamelyikén vásárolhatod meg:
Amennyiben nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönöm. :)
Köszönet Hanula Zsolt Péternek a könyvért! Idézetes képek forrása: ceges.blog.hu
