"Mi volt előbb, a zene vagy a szenvedés? Azért hallgattam zenét, mert szenvedtem? Vagy azért szenvedtem, mert zenét hallgattam? Az a sok lemez ilyen bús-nyavalygós faszit csinál az emberből?" (Nick Hornby)

Rock 'n' Roll: Ain't Noise Pollution...

BATTLE BEAST: No More Hollywood Endings (Nuclear Blast, 2019)

2019. március 30. - Blind Man

battle_beast_no_more_hollywood_endings.jpg

Ez már az ötödik Battle Beast stúdióalbum és egyben a második Anton Kabanen gitáros nélkül, akinek kiválása (vagy hát nevezzük, aminek akarjuk eltávolítását a bandából) nem ragyogta be éppenséggel az előző korongot. A Bringer of Pain annak idején nagyon várós anyag volt, de sajnos nem vett le a lábamról, ezért nem éppen töltött el bizakodással az eljövendő iránnyal kapcsolatban... Szerencsére azonban az aktuális hosszú, de marhára frappáns című lemez esetében sikerült helyre billenteni a dolgokat. Persze popmetal, meg minden, de akkor is hatalmas alkotás lett. Nem tökéletes, de az ember füle akaratlanul is rágyógyul a fülbemászó témákra és a lenyűgöző énekre - legyen szó akár a címadó dalról, akár a már címében is rendkívül popos Endless Summerről.

battle_beast.png

A dolog könnyedén elintézhető lenne ennyivel is, meg azzal, hogy jó és kész, mert tényleg az, de azért többről van itt szó. Akinek szintén nem jött be annyira az előd, az most azonnal ugorjon rá erre a cuccra, mert biztos vagyok benne, hogy napokig le sem jön majd róla! A legnagyobb örömforrást az jelentette számomra, hogy az  alapvetően poposabb beütésű vonalat képviselő dalok mellett vannak igenis kemény, galoppos és falrengető súlyú témák, így nem marad meg egy vonalon az egész lemez. Mert hát, valljuk be, az elképesztően unalmas lett volna... Még akkor is, ha egy olyan énekesnő áll a banda élén, mint Noora Louhimo, akiről kockázat nélkül kijelenthető, hogy köröket ver a színtér bármely másik képviselőjére! Ez legjobban az albumot záró My Last Dream című tételben mutatkozik meg, ami még akkor is fergeteges nóta, ha egy az egyben Black Sabbath-kópia, de hát a mondás is úgy tartja, hogy csak a nagyoktól érdemes csórni, így elnézzük nekik, na...

Igazából érdekes helyzetben vagyok, hiszen alapvetően viszolygok az ilyen jellegű zenéktől, kiindulva az Amaranthe világából, mert hát milyen dolog az, hogy a jóízű, kedvemre való fémet leöntik egy adag cukros sziruppal és a végeredményt egy ilyen elképzelhetetlenül csábító köntösben szolgálják fel? Máris kész a tökéletes fogás  a gyanútlan hallgató számára! És habár említett csapatot soha nem fogom megkedvelni, a Battle Beast (és hasonló kaliberű társa, a Beast In Black) bármelyik számomra kedves dalát szívesen veszem fel az aktuális lejátszási listáim egyikére. Egyébként az immáron a Beast In Black színeiben induló Anton Kabanen és zenekara is most jött ki új albummal, ami után bátran ki merem jelenteni, hogy discometal-blöff terén az ultrafogós dallamokkal operáló és egyébként zseniális Ghost még a fasorban sincsen. Tessék csak meghallgatni, én szóltam!

De vissza a Battle Beasthez! Némi kétkedéssel futottam neki az albumnak, de minden belefektetett perc megérte, így simán merem ajánlani annak is, aki nem rajong a metal műfajért, mert a No More Hollywood Endings könnyen beszippant és nehezen enged el. Ha olyan tételekről van szó, mint a nyitó Unbroken, a címadó, vagy éppen a már címében is marhára popos Endless Summer, csak többet és többet akar az ember, amit aztán meg is kap a szintén frenetikus The Hero, az I Wish vagy a poweresen galoppozó, energikus The Golden Horde képében. Arról már nem is beszélve, hogy a World on Fire akkora egy pop-bomba, hogy - sajnos - még egy Lady Gaga, vagy éppen Britney Spears lemezről sem lógna ki, ahogy a My Last Dream sem, kár hogy ezek csak a bónuszolt verzión hozzáférhetőek, mivel igen érdekes színfoltok.

Összességében örvendetes tény, hogy egy kis, pillanatnyinak tekinthető hanyatlás után visszatértek oda, ahol eddig is voltak, ráadásul egy ilyen remek anyaggal. Mivel remekül adagolják együtt a fémet és a szirupot, ráadásul úgy, hogy nem esnek át a ló túlsó oldalára, ezért bízom benne, hogy továbbra is maradnak ezen a vonalon. Bár sok újat már nem fognak tudni mutatni, amolyan koronának az eddigiekre a No More Hollywood Endings is tökéletesen megfelelő.

Dalok:

01. Unbroken
02. No More Hollywood Endings
03. Eden
04. Unfairy Tales
05. Endless Summer
06. The Hero
07. Piece of Me
08. I Wish
09. Raise Your Fists
10. The Golden Horde
11. World on Fire
12. Bent And Broken
13. My Last Dream

Szerintem a legjobb dalok: No More Hollywood Endings, Unfairy Tales, Endless Summer, The Hero, I Wish, The Golden Horde, World on Fire, Bent and Broken, My Last Dream

Pontszám: 9/10

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönöm. :)

Már az Instagramon is ott vagyunk! - instagram.com/martongabona

A bejegyzés trackback címe:

https://maximumrockandroll.blog.hu/api/trackback/id/tr4514726609
süti beállítások módosítása