"Mi volt előbb, a zene vagy a szenvedés? Azért hallgattam zenét, mert szenvedtem? Vagy azért szenvedtem, mert zenét hallgattam? Az a sok lemez ilyen bús-nyavalygós faszit csinál az emberből?" (Nick Hornby)

KABINLÁZ: az új, "Kihajolni veszélyes" című EP - saját szavaikkal

2020. március 25. - Blind Man

kabinlaz_logo_1.jpg

A püspökladányi KabinLáz zenekar februárban jelentette meg Kihajolni veszélyes címet viselő EP-jét. A következőkben a csapat saját szavaival mutatja be az EP dalait.

Húsevő

Norbi: Ennek a dalnak a legrégebbi a sztorija, még valamikor 2018 derekán gyúrtuk össze, ha jól emlékszem. A Most kezdődik lemezről emiatt lemaradt, de nem bántuk, mert éreztük, hogy ez már a következő szint. Engem elsőre kicsit meglepett az Alice In Chains legszebb hagyományait idéző gitártémája, mert tudtommal Jimmy nem komálja azt a vonalat, de persze tetszett és egyből jött is rá az énekdallam. A szövege rendesen megosztja a hallgatóságot, van aki szerint ez a pályám csúcsa, mások szerint meg full gagyi. Tény, hogy direktebb a megszokottnál, de ez is volt a célom: az átvitt értelemben vett kijózanító pofon, amitől talán páran újragondolják a természethez, a többi élőlényhez való viszonyunkat és a világban betöltött szerepünket.

Jimmy: A Húsevő született meg legelőször az EP-re. Eredetileg ez lett volna a 9. dal a Most kezdődik lemezre, de az azon szereplő 8 dal annyira egy egységet alkotott, hogy elraktam inkább későbbre ezt a témát. Mikor megnyertük ezt a felvételt és határidőre meg kellett írni 5 dalt, nem is volt kérdés, hogy ezzel kezdjük a munkát. Viszont nem szerettem volna a Most kezdődik lemez vonalát tovább vinni, ezért gondoltam egyet és lehangoltam drop C-re a gitárt. Ez a momentum határozta meg a későbbiekben a többi dal születését is. Szövegét tekintve a legjobb dal a lemezen. Egyszerűen még most is libabőrös leszek Norbi soraitól, ha meghallom őket: „Ha szerencsém lesz, halálra gázol /T ollahagyott pára leszek én”, „Kampó akad a bőröm alá / A véres világnak ennie kell”. Zseniális.

Fény

Norbi: Erre a szösszenetre már nehezebben jött meg az ihlet, pedig az alaptéma már elsőre is tetszett. A keményebb ötletek közé tartozik, kicsit talán még a Sepultura / Soulfly világát is megidézi a dob által, ezért igyekeztem minél több dallamot belekeverni a zúzdába. A kedvencem az utolsó refrén előtti kiállás, azzal a dallamos metal szólórésszel, amihez hasonlót még nem produkáltunk. Ez is azt bizonyítja, hogy Jimmy folyamatosan képes a megújulásra, nem ragad le egy megszokott receptnél.

Tibi: Ez az a dal, aminél mindig felsírok, ha el kell játszani. Dob szempontjából brutálisan nyit, igazi felüdülés, ha az első szakaszon keresztül veri magát az ember.

Jimmy: A kedvenc dalom a lemezről. Tele van izgalmas megoldásokkal és hatalmas groove-okkal. A Fény a kompromisszumok dalának is tekinthető, mert ennél a téma kidolgozásnál nyitottam talán a legjobban a többiek felé. Annyira, hogy a végleges verzió kb. 50%-ban hasonlít csak arra, ami eredetileg megszületett a fejemben. Eredetileg jóval thrash-esebb, darálósabb lett volna az egész dal, de a fiúk rám ripakodtak, hogy „Hohohó! Ne szívass már szarrá minket minden dalban.” (ha-ha) Így főleg a verze részeknél módosítottunk lassabb témákra. Így utólag azt kell mondjam, hogy a végeredmény a fiúkat igazolta.

kabinlaz_logo.jpg

Nincs végzet

Norbi: A lemez potenciális rockslágere, alig burkolt társadalomkritikus mondanivalóval.

Tibi: Ha jól emlékszem a Fény és a Nincs végzet közel egy időben készült, ezért sokszor összekutyultam melyik dobtéma pontosan melyik dalban is van. Később aztán sikerült nagyrészt rendet tenni a káoszban, de érezhető, hogy sok minden hasonlít. Végül ebben a dalban került be a kedvenc dobtémám. (Azt nem tudnám megmondani, hogy korábban nem a Fényben volt-e.)

Jimmy: Erről a dalról mindig a csapatmunka ugrik be először. Ebbe beletett mindenki mindent. Annyi Lamb of Godot hallgattam akkor itthon, hogy egyszer csak kicsusszant belőlem ez a kezdő riff. Levittem próbára és elkezdtük építgetni a dalt. Tibinek volt pár nagyon jó ötlete a verze részeknél, Ádám pedig a szólóhoz hozott olyan dolgokat, amiből végül kialakítottam a saját verziómat. Tényleg igazi csapatmunka volt és a mai napig széles vigyorral gondolok vissza magára a folyamatra.

Túl nehéz

Norbi: Amilyen egyszerű kis rákenroll, olyan nehéz szülés eredménye ez a dal. A részleteket majd Jimmy elmondja, a lényeg, hogy a koncerteken nagyon működik, szeretjük játszani és a közönség is szépen vergődik rá. Nagy megfejtéseket kár keresni benne, a szöveg és az énekdallam is teljesen ösztönösen jött, jóformán nem szól semmiről, mégis benne van az egész élet.

Tibi: Szerintem az utolsó utáni pillanatban pakoltuk össze ezt a dalt, miután kikukáztunk rengeteg dallamötletet Imre kosarából. Részemről itt valami totál egyszerű dobtémából indult a dal, ami aztán néhány próba után mutálódni kezdett, és az lett belőle, amit most hallatok a cédén.

Jimmy: Rettentő nehéz szülés volt! Négy dal már megvolt, de az ötödikre sehogy sem volt már energiám. Egyszerűen alkotói válságba kerültem. Rengeteg ötletet küldtem át a többieknek, de legfőbbképp Ádámnak. Mindig az elutasítás és a negatív jelzők jöttek vissza: „unalmas, sz@r, már volt, nagyon hasonlít erre meg arra!” Mikor már teljesen el voltam keseredve, egy decemberi napon leültem gitározgatni és hírtelen csak kicsusszant úgy kompletten az egész dal, kb. 5 perc alatt. Nagyon félve mertem elküldeni Ádámnak, de gondoltam teszek még egy próbát. Erre annyi jött vissza, hogy „Na végre már Tököm! Ez adja!” Még egy érdekessége van a Túl nehéznek. Ebbe a dalba eredetileg nem terveztünk szólót, de a studióban, a felvételek alatt Ádámnak egy olyan frankó ötlete támadt arra a bólogatós részre, hogy azt muszáj volt megörökítenünk. És hogy ne tököljünk sokat, ezért mondtam is Ádámnak, hogy „Ha kitaláltad játszd is fel!” Így történt meg, hogy a lemezen ebben a dalban Ádám szólózik.

Az utolsó

Norbi: Az egyetlen személyes témát feldolgozó dal az albumon, és az egyetlen vegytiszta, boldog szerelmes dal, amit valaha írtam. Nem is árulnék el róla többet, ha nem gond.

Tibi: Mikorra elkezdtük ezt a dalt összerakni szinte teljesen kiégett a kreatív elmém. Nem volt semmi új tippem, milyen dobtémákat kéne betenni a dal alá, így kénytelen voltam egy másik zenekartól „ihletet meríteni”. Aki kitalálja, hogy melyik zenekar és melyik a dal, aminek a dobtémáját játszom az kap egy sört a következő koncerten. Plusz egy érdekesség, hogy a feleségem Nóri játssza a hegedűszólamot a dalban. Amikor a többiek valami különlegességen gondolkodtak, poénból benyögtem, hogy legyen benne hegedű. Persze a viccet egyből komolyan vették.

Jimmy: Eredetileg 5 kemény nótát terveztünk az EP-re, de valahogy elém került a Shinedown Through The Ghost című dala és ez mindent átírt. Akkora hatással volt rám az a dal, hogy elő kellett vennem az akusztikus gitáromat és egész este játszogattam rajta, keresgettem a hangokat, próbálgattam a fogásokat, míg végül megszületett a dal zenei alapja. Erre jött még Nóri gyönyörű hegedűkísérete és Ádám egyedi basszustémái, amiből a szólót is merítettem. Bátran állíthatom, hogy ez a dal az egyik legszebb dolog amit valaha is KabinLáz név alatt csináltunk.

A teljes EP-t végighallgathatod itt:

kabinlaz_epfront_resized.jpg

rocker_affilate_01-851x315.jpg

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönöm. :)

Már az Instagramon is ott vagyunk! - instagram.com/butiplayduringtheday

Follow our Facebook page for fresh news and informations here: facebook.com/maximumrockandrollblog

We are also on Instagram, see you there! - instagram.com/butiplayduringtheday

A bejegyzés trackback címe:

https://maximumrockandroll.blog.hu/api/trackback/id/tr9615556034