Ami azt illeti, a székesfehérvári illetőségű zenekar (melynek külön örülök, hiszen jómagam is a város lakója vagyok) nem ma kezdte, van annak már tíz éve is, elmondásuk szerint pedig a hazai színtéren egyedül álló módon képviselik a Paradise Lost által is kitaposott gótikus doom-death irányvonalat, ez pedig annyira kedvemre való volt, hogy az éppen aktuális PL-album által hagyott lázban égve meg is hallgattam a srácok második korongját, ami egyáltalán nem okozott csalódást, sőt stabil kedvenccé nőtte ki magát az utóbbi hetekben. Ha esetleg nem lenne ismerős a csapat, röviden bemutatkoznak, mielőtt még belevágunk a lényegbe: "az elmúlt lassan tíz évben egy demót, egy EP-t és egy nagylemezt adtunk ki, valamint több hazai és külföldi válogatáslemezen vettünk részt. Ezek mindegyike rendkívül jó visszhangot;kapott mind a szakma, mind a közönség részéről. Számos kisebb és nagyobb, nívósabbnál nívósabb fesztiválon felléptünk már: VOLT Fesztivál, Rockmaraton, Országos Gothic Találkozó, Rockpart, Abaligeti Prog Camp stb. 2013-ban második helyezést értünk el az országos Éter Fesztiválon, ahol igen komoly szakmai dicséretben részesültünk – a nyeremények mellett megkaptuk a Legjobb Énekes kategória különdíját is. 2016-ban Daimonion című nagylemezünket jelölték a HangSúly Zenei Díj „Az év debütáló albuma” és a „Legjobb lemezborító” díjára. Legutóbbi lemezünk, a Brave Never World 2020 áprilisában jelent meg az orosz Satanath Records és a More Hate Productions kiadásában. A zenekar tagjai: Antal Dávid (dob), Kantár György (basszus), Kovács Gergő (gitár), Szöllősi Dániel (ének, gitár)."