"Az ötödik ház az önkipróbálás és önmegvalósítás, a kockázatvállalás és vállalkozás, valamint a szerelmi tapasztalatok, a szerelem és a saját gyermekek életterületét képviseli." (Forrás: astro-line.hu)

A Cadaveres mindig is a kedvenc bandáim közé tartozott, akár angolul, akár magyarul szólalnak meg a dalaik, soha nem okoz csalódást az, amit csinálnak, ráadásul élőben is lehengerlő teljesítményt nyújtanak koncertről koncertre. Nem túlzok, ha azt mondom, ez a banda bármelyik külföldi kortársával képes lenne felvenni a versenyt, és garantálom, hogy nem is maradna alul... A 2013-as DeMorlaizer album, majd a két évvel későbbi Hazai EP kiadvány egy újabb szintre emelte őket, majd a tavaly december-januári Hammerworld magazin egyik CD-mellékleteként megjelent The Fifth House-zal ténylegesen megérkeztek az Ötödik Házba.

Hogy mindezt beteljesítsék, most egy DVD-kiadvánnyal jelentkeztek, amelyen a februári, düreres lemezbemutató buli felvétele mellett videoklipek, interjúk és a stúdióban készült videók láthatóak - ajándékként pedig hozzácsapták a kitűnően sikerült tavalyi CD-t, így mind élő, mind pedig stúdiós teljesítményükről is meggyőződhetünk közel két és fél órában.

Kezdjük is rögtön a DVD-vel!

Tizenegy dal kapott helyet az élő szekcióban - ezek közül a The Mother of All Tales, a Blueshift és a Law of Motion képviseli az új albumot, de felbukkan két, a DeMoralizerről magyarított kedvenc is a Hazai EP anyagából, valamint - amolyan best of jelleggel - pár régebbi magyar és angol nyelvű dal is. Soha nem éreztem kényszeres erőlködést a srácokon, de ezt az eresztést most aztán tényleg minden szempontból elkapták! Habár helyet kaphatott volna több új dal is, (pl. a Five Feeble Senses vagy a Push The Sun) nincs igazán hiányérzetem - hangzás és vizualitás szempontjából pedig pláne nem lehet. A Dürer Kertben készült felvétel tökéletesen visszaadja egy Cada-koncert hangulatát, öröm látni, ahogy a közönség legalább annyira kiveszi a részét a buliból, mint a színpadon álló zenészek! (Ahogy az a felvételen is látszik, ebben az esetben nem túl sok tér választja el őket egymástól...) Kellően megdörren a cucc, minden a helyén van, az ember azt a hangulatot kapja vissza, amit átélt, itt nincsenek újravett sávok, javítások, sőt, igazából hibák sem akadnak - én legalábbis egyet sem vettem észre. Szórakoztató pillanat is akad, persze: a koncert kellős közepén egy - feltehetően nem szomjas - koncertlátogató bekiabálja, hogy: "Játsszatok Akelát!" erre már hangzik is a viszontválasz: "Az Akela majd a DVD B-oldalán lesz!" Én személy szerint nagyon bírom az ilyen és ehhez hasonló pillanatokat.

Többször is elhangzik, hogy felvétel készül, a srácok pedig mindent beleadnak: Bölcsföldi Zoli a lelkét is kiénekli, felszántja a színpadot, a hangszeresekről nem is beszélve! A fal adja a másikat, olyan erős ez az anyag, igazán zavaró tényezőt nem is tudnék említeni vele kapcsolatban. A csupán néhány kameraállásból rögzített koncert egy pillanatra sem válik egyhangúvá, a vágások kellően dinamikusak, az album dizájnjához igazított körítés (madarak, na meg az a diszkógömb...!) is sokat dob a hangulaton, ahogy a Körmi gitárjára rögzített kamerából kapott időnkénti pillanatképek is csak tovább emelik az amúgy sem alacsony színvonalat. (Ez egyébként egy pazar megoldás!) Bár nyilván jobban esne kicsit több kameraállásból megismerni a bulit, így sem érheti szó a ház elejét.

Extrákban is bővelkedik az anyag, kezdve az elmúlt időszak videoklipjétől a stúdióban készült felvételeken át egy különleges audio trackig, ami nem más mint a Még egyszer című dal zongorás átirata Földes Anett közreműködésével.

Le a kalappal a banda előtt, és ha belegondolok, hogy az igen csak masszív DVD mellé még egy The Fifth House CD is jár, egy rossz szavam sem lehet. Bár eddig sem igazán volt... Valódi underground profizmus, csak így tovább!

A DVD pontszáma: 10/10

A DVD tartalma:

The Fifth House CD

Abban a top 10-ben, ahol a nyárra ajánlottam hallgatnivalókat, ez a lemez az előkelő második helyet szerezte meg. Annak ellenére, hogy egyenes folytatása a DeMoralizernek, némiképp visszakanyarodást is jelent az első két lemezhez: legalább annyira súlyos, mint amennyire dallamos. Már a 2013-as lemezen körvonalazódott volt egy viszonylag új (értsd: a tömegek számára fogyaszthatóbb) irány, itt viszont mindez maximálisan érződik. Lehet, hogy sokan részrehajlással vádolnak, de engem ez a lemez már az első hallgatáskor megvett kilóra: kilenc (jó, talán kicsit kevés, de legalább nem estek át a ló túlsó oldalára) tökéletes, méregerős, sokszínű dal sorakozik a Cadaveres ötödik korongján.

Ha valaki azt kérné tőlem, hogy mutassak neki valami igazán jót, gondolkodás nélkül ezt az albumot nyomnám a kezébe! Hogy magamat idézzem: hatalmas és emlékezetes dallamok, fejszaggató hörgések, üvöltések, finomra hangolt brutalitás - ez mind egyszerre az Ötödik Ház. Plusz még ötcsillagos szövegek, lendületes, kemény de mégis fogyasztható témák sorozata. Ha azt mondtam, hogy a koncerten mindent beleadtak, akkor ebben az esetben az ott hallottaknak legalább a százszorosát kapja az ember! Az elsőtől az utolsó hangig tökéletes, egységes és lenyűgöző alkotás ez, amivel talán sikerül hosszú távra beírniuk a nevüket a hazai zene egy olyan szegletébe, ahol eddig még nem foglalkoztak velük. (Milyen kár...!) Nehéz helyzetben vagyok, mert arról, ami igazán jó, nem tudok sokat beszélni. Így van ez most is, inkább engedem, hogy a dalok beszéljenek helyettem.

Kiemelkedő, emlékezetes dalok: Event Horizon, The Mother of All Tales, Law of Motion, Five Feeble Senses, Menedék, Push The Sun - csak hogy a legnagyobb kedvenceimet említsem...

Felejthető dalok: erre a lemezre olyat nem írtak, vagy ha igen, akkor nem tették fel rá!

A CD pontszáma: 10/10

A CD tartalma:

A zenekar Facebook-oldalát itt találod: CADAVERES | Facebook.