Hihetetlen, de igaz: közel tíz év telt el a legutóbbi, szám szerint második Alcohol-lemez megjelenése óta, a zenekar azonban a majdnem évtizednyi idő alatt sem tétlenkedett, két újdonságot (a többmilliós megtekintést elért Rockhimnusz, illetve A káosz birodalma) is bemutattak, emellett az album felvezetéseként kijött - Ambrus Zoltán (ex-Irigy Hónaljmirigy, volt Alcohol-gitáros) és KITT közreműködésével - a Mr. Fotel-Rocker videoklip is, a hosszas várakozást követően pedig immáron végre bárki kezében tarthatja a Remélem zavarok című, 9 új dalt (plusz egy Introt és a Rockhimnuszt tartalmazó korongot, ami talán jó is, hogy ennyi idő alatt lett kész, ugyanis egy kimondottan érett és meglepően sokszínű cucc lett, cseppet sem hasonlítható a két korábbi produktumhoz. (Ezen a szinten, Házam egy kocsma) Persze azok is kiváló rocklemezek voltak, több fogós és emlékezetes tétellel, mint például a Semmilyen rendszer vagy a Vársz rám, ez a lemez viszont még a tapasztalt hallgatókat is meg fogja lepni helyenként...
Hogy miről is van szó? Például a Tükörkép című dalról, ami már a lemezelőzetesben is kedvencem volt, (legalább tucatszor) végighallgatva a teljes verziót pedig az első számú kedvencemmé vált. A Szasza (Sex Action, Zorall) rappelésével, valamint - többek között - vonósokkal (!!!) színezett tétel egy végtelenül gyönyörű melódia, ami akár a rádióhallgatók kedvencévé is válhatna, hőseinket azonban sajnos nem fenyegeti az a veszély, hogy országosan hallhatóak legyenek az éter hullámainak köszönhetően, viszont ha a RockFM-en naponta többször is játszásra kerül a dal, még talán másoknak is beüthet úgy, mint nekem. A már ismert A káosz birodalma is a lemez kiemelkedő tételei közé sorolható, szókimondó szövege két év múltán aktuálisabb, mint volt, a Mr. Fotel-Rocker pedig egy könnyed, lazulós-bulizós szám, ami a második, harmadik hallgatás után garantáltan együtt énekelhető a zenekarral.
Gyenge tétel nem is igazán akad az albumon, bár az alig másfél perces játékidővel bíró Legalább szebbet simán lehagytam volna. Nem tesz hozzá különösebben a színvonalhoz, de szerencsére nem is vesz el belőle, így még lazán elfogadható. A címadó tétel is tipikusnak mondható húzás, akár csak a Ted-y maci, vagy éppen Az első számú vadállat. Hozzáteszem, mindegyik fergeteges, ha bekerülnek a koncertprogramba, remekül lehet majd rázni a fejet és éppen kortyolni a sört alattuk. Amin még érdemes elidőzni, az a napjainkra kiválóan reflektáló, hihetetlenül erős szövegű Vegyszer és a kicsit elszállós, hatalmas refrénnel operáló Papírbolt - nem a zenekartól megszokott darabok, de pont ezért tartoznak a lemez legjobbjai közé. Tovább nem spoilerezem már a korongot, tényleg hallgassa meg mindenki, mert megéri! Azt javaslom, hogy aki állandóan a "csak a Tankcsapdát copyzzák" skatulyával illeti a zenekart, gondolkodjon el egy kicsit. Lehet, hogy helyenként itt is előfordulnak korai 'csapda-utánérzések, de simán szemet hunyhatunk felettük, ha egy ilyen kiváló albumot rak elénk ez a trió. A zenekarvezető Csövi talán most volt legjobb formában a szövegek szempontjából, a zenészek is maximálisan odarakták magukat, így egy kerek és sokszor hallgatós, pazar, majdnem tökéletes album született. A borító nagyon hangulatos és kifejező, a megszólalás pedig - köszönhetően a szolnoki Denevérnek - az eddigi legjobb, még az extra hangszerek is tökéletesen ki vannak domborítva, akárcsak a vokálok.
Szerintem a legjobb dalok: Mr. Fotel-Rocker, A káosz birodalma, Ted-y maci, Tükörkép, Vegyszer, Papírbolt
Pontszám: 9/10 - remélem, a soron következő anyagra nem kell ennyit várni... ;) Bízom benne, hogy a közeljövőben élőben is találkozunk és élőben is meghallgathatok pár dalt a lemezről.
Tracklista:
1. Intro
2. Remélem zavarok
3. Mr. Fotel-Rocker
4. A káosz birodalma
5. Ted-y maci
6. Tükörkép
7. Az első számú vadállat
8. Vegyszer
9. Legalább szebb
10. Papírbolt
11. Rockhimnusz
